Ilyen ütemben haladva jó esélyünk van a kerülőútra – 395 év múlva
Akárcsak tavaly, idén is csak a nagykárolyi kerülőút szerepel az országos költségvetésben, jelentette ki Kereskényi Gábor a költségvetési törvény elemzésének szentelt hétfői sajtótájékoztatón. Erdei azt a törvénymódosítást emelte ki, mely szerint a jövőben nem a megyei tanácstól kapják majd a pénzt a községek.
Egy hónap késést követően a parlamenti szakbizottság tagjainak tíz nap állt a rendelkezésére, hogy áttanulmányozza a több mint ezer oldalas költségvetési törvényt. Ám mindössze két és fél napja, hogy módosító indítványokat fogalmazzon meg, számolt be a procedurális fejleményekről Erdei D. István, aki a parlament pénzügyi bizottságának tagja. Hogy a fentiek számokban mint jelentenek? A törvény szerint a kormánynak november 15-ig el kellett volna készíteni a költségvetés-tervezetet, ám az csak december 13-án került a parlament elé. Amely 21-én el is fogadta.
A költségvetés sarokköveit összefoglalva ki kell emelnünk, hogy a kormány 2015-ben 709,65 milliárd lejnyi (nagyjából 160 milliárd euró) nemzeti össztermékkel (GDP-re) számol. Várakozásaik szerint 226 milliárd lejnyi lesz a bevétele és 239 milliárd lejnyi a kiadása - ez a GDP-hez viszonyított 1,8%-os államháztartási hiányt jelent. Ebből azonban 0,4%-ok az uniós pénzek lehívásának önrészére kíván fordítani a kormány. A kabinet 2,5%-os gazdasági fejlődésre és 2,2%-os inflációra számít. Várakozásaik szerint jövőre 2417 lej lesz a bruttó átlagkereset, a minimálbért pedig a jelenlegi 900 lejről előbb 975 lejre, majd 1050 lejre kívánja emelni.
Erdei az egyik legfontosabb változásnak azt a 2006 óta alkalmazott eljárást nevezte, amely szerint a megyei tanácsok osztották szét az önkormányzatok költségvetését. Ez a következő esztendőtől másként lesz: a kormány a település státusától függően az adóhivatalon keresztül osztja majd le a költségvetést. Ennek következtében jövőre egész évre 1,5 millió lejt kap minden község, 6 milliót minden város, 20 milliót minden municípium, 50 milliót minden megyeközpont és 80 milliót minden megyei tanács. Amennyiben ezután marad még pénz, azt bonyolult algoritmus szerint osztja majd tovább a kormány. Ebből kell gazdálkodnia majd mindenkinek.
„A változtatás lényege, hogy a kormány szerette volna végre elkerülni, hogy az önkormányzatok egyfajta alárendeltségi viszonyba kerüljenek a megyei tanácsokhoz képest. Ugyanakkor a törvény nem vette figyelembe, hogy községek és községek, városok és városok között különbségek vannak: lakosság száma, alapterület, szükségletek, hozzá tartozó települések száma. Ezért az RMDSZ azt szerette volna elérni, hogy ezeket figyelembe véve a törvény is tegyen különbséget", magyarázta Erdei.
Pataki Csaba szenátor a költségvetéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy abban továbbra is több pénzt szán a kormány a különböző kifizetésekre (közalkalmazottak bére, nyugdíjak), mint beruházásokra. Pozitívumként értékelte azonban, hogy a fejlesztési minisztérium 1,5 milliárd lejből gazdálkodhat, az uniós projektek támogatására pedig 1,7 milliárd lejt különített el a kormány.
Ami a nagyobb Szatmár megyei beruházásokat illeti, a költségvetési törvényben 34,9 millió lejt különített el a nagykárolyi kerülőút építésének folytatására, 1,6 millió lejt a szatmárnémeti törvényszék épületének rehabilitálására, 1,8 millió lejt pedig az Eötvös utcán, a rendőrkapitányság mellett már évtizedek óta érintetlen építkezés továbbvitelére, ami a prefektúra tulajdonát képezi, számolt be Kereskényi Gábor.
És az oly sokszor beígért szatmárnémeti kerülőút? „Erre a célra mindössze két millió lej szerepel a költségvetésben. Ez sajnos a kivitelezési tervek elkészítésére vagy a kisajátítások befejezésére sem elegendő. Még ha januárban tényleg kihirdetik a kivitelezési pályázat győztesét, amennyiben a kormány ilyen ütemben támogatja a beruházást, akkor alig 395 év múlva meg is épülhet a kerülőút", mondta Kereskényi.
